NDP » notice-and-takedown protocoll – avagy a jogsértő tartalom eltávolítása egy weboldalról

Posted on

Olyan világban élünk, hogy nem lehet előzetes kontrollt gyakorolni az internet kikerülő tartalmakon, viszont ha ez jogsértő, akkor több lehetőségünk is van, ezek közül az egyik az eltávolítás kérése NDP alapján. Ha szó szerint fordítjuk, akkor a “notice and takedown” értesítési és letávolítási eljárás felel meg.

Először majdnem azt a címet adtam a cikknek, hogy a “jogsértő tartalom eltávolítása az internetről”, de rájöttem, hogy pontatlan, mert az internet egyes részeiről az eltávolítást nem tudjuk kérni / érvényesíteni, mert nincs ráhatásunk, így hiú ábránd azt képzelni, hogy az internetről el lehet tüntetni mindent, de vannak bizonyos részek, ahonnan igen.

 

hatály kérdése

Azt is meg kell viszgálni, hogy milyen területre van ráhatásunk. Jelen cikkben a magyar (és az EU-s) szabályozást nézzük meg, tehát ha egy magyar (vagy egy EU-s tagország területén található) weboldal tesz közzé jogsértő tartalmat, akkor azzal szemben eredményesen fel tudunk lépni. Ha ezt pl. egy ukrán vagy egy húsvét-szigeteki oldal teszi meg, akkor…

 

Notice and take-Down Protocoll » NDP

Angolszász jogrendszerből származó eljárás, a jogsértő tartalom eltávolítására irányuló eljárás.

NDP törvényi háttere (2001. évi CVIII. törvény)

Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásról

13. § (1) Az a jogosult, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát, továbbá a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényben meghatározott, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ – ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét – sérti (a továbbiakban: jogosult), teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 9-11. §-okban meghatározott szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására.

(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a) a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tények megjelölését;
b) a jogsértő tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat;
c) a jogosult nevét, lakcímét, illetve székhelyét, telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét.

(3) Amennyiben a jogosult meghatalmazottja útján jár el, az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítéshez az értesítési-eltávolítási eljárásban való képviselet ellátására feljogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást is csatolni kell.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató – a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevő (a továbbiakban: érintett igénybe vevő) 3 munkanapon belül történő írásbeli tájékoztatása mellett – köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt.

(5) Köteles megtagadni a szolgáltató az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés alapján az információhoz való hozzáférés nem biztosítását vagy az információ eltávolítását, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult vagy a jogosult (3) bekezdés szerinti meghatalmazottja értesítése alapján már eljárt a (4) bekezdés szerint, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(6) Az érintett igénybe vevő a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás átvételétől számított 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ eltávolításával szemben. A kifogásnak tartalmaznia kell:
a) az eltávolított, illetőleg hozzáférhetetlenné tett információ azonosítását, ideértve azt a hálózati címet, ahol az korábban hozzáférhető volt, továbbá az érintett igénybe vevőt azonosító, a törvény 4. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontjaiban meghatározott adatokat;

Röviden: ha a közvetítő szolgáltatót1 felszólítjuk az általunk jogsértőnek tartott tartalom eltávolítására, akkor neki 2 választása van:

  1. 12 órán belül eltávolítja
  2. nem távolítja el, de ilyenkor a tartalom szerzőjével egyetemlegesen felel az esetleges joghátrányokért

 

Egy dolog azonban továbbra is kérdéses: vajon a tárhelyszolgáltató rendelkezik-e azzal az információval, aminek birtokában el tudja dönteni, hogy a tartalom valóban jogsértő-e?
Meglátásom szerint ha nem a mindennapi életben tömegesen előforduló és általánosan ismert tényről van szó, akkor bírósági ítélet kell a jogellenes tartalom megállapításához (kitétel: a cikkben leírtak nem minősülnek tanácsadásnak, jogi felelősséget nem vállalok érte).

 

források:
  • Európai Parlament és a Tanács Elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelve
  • Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény

 

____

1 2001. évi CVIII. törvény 2. §-a alapján:
l) közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely
lc) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás);

 

stratégia a számunkra rossz tartalom háttérbe szorítására

Van amikor a tartalom nem jogsértő, ezért nem lehet számítani a tartalom eltávolítására (bár kérni -vagy ügyvédi felszólítást . küldeni- ilyenkor is célszerű, mert lehet, hogy a másik fél megijed és leveszi » plusz ki akar hónapokig bíróságra járni egy cikk miartt…); de ilyenkor szerencsésebb stratégia, ha a kedvezőtlen tartalommal rendelkező oldalt lejjebb toljuk a keresőben, így egyből kevesebben fogják látni a nem kívánt tartalmat.